2011. december 20., kedd

12.19. Hétfő

Mint mondva írtam, minden nap folytatjuk addig míg 11 SMS-pár nem érkezik meg a zárás üzenetével. Egy kérdésem lenne, ha tudjátok, hogyan kellene zárnotok, minek és mitől féltek? Ne azzal jöjjetek, hogy úgy kezdjem megírni a következőt, mikor egyáltalán ki tudja, hogy megadathatik számotokra a következő. Mégis ennyi idő alatt, ha tényleg képesnek érzitek magatokat a lelkitársatokkal az egységben az egyért egymás mellett, akkor mégis mire vártok? Ne gyertek azzal, hogy még nem készültetek fel teljesen, mégis mire, amit nap mint nap egymás ellen is elkövettek, ha meg nem indultok egymás felé, pedig tudomástok van róla. Ha folytatnám, annyit mondhatnák, de talán annyit: "Az jelentkezzen aki szűzen, akar bekerülni a lelkitársa mellé - akkor van megértve félelmeitek" ... Elkövetettek sok hibát, a legnagyobb hibát is elkövethetitek, csak éppen akkor ne tegyetek annak szemrehányást, aki(k) segíteni próbálnak, mert azzal magatok ellen is tesztek. Akkor most még kellene folytatnom, de még annyit megjegyzek ha lesz egy új, úgy fogom leírni, mintha mindketten a jegyesegyetlenemmel szűzi tisztaságot megőriztük volna, s csak egymásért vagyunk képesek megbocsátani önzetlen szeretetünk által...

12.19. Hétfő
Megérkezés Ernőékhez...
Andre: Feleségem, Ernő itt van jelenleg.................
Kriszta: Férjem, Ernő mérges lesz, arra hogy tudatlan voltam? .............
Andre: Feleségem, ő és munkatársaim tartottak vissza, hogy ellened tehessek, még édesanyám is lemondott rólad, azt mondta: "Ha kellenél neki, már régen itt lett volna!"
Kriszta: Férjem, úgye most már együtt vesszük át az akadályokat...............?
Andre: Feleségem én már mikor mondtam neked? Melletted, veled, érted..................
Kriszta: Férjem, melletted, veled, érted, oly szépen hangzik.................
Andre: Feleségem csak arra a kérdésre válaszoljál kérlek, és most már megnyugodhatsz mellettem, velem, értünk..........................
Kriszta: Férjem én még most sem akarom elhinni, hogy sokkal előbb...............
Andre: Feleségem bocsássunk meg azoknak, és ha ők is arra az útra irányulnának segítsünk nekik, ahogyan másoknak....................
Kriszta: Férjem Ernő alacsonyabb nálad?
Andre: Feleségem megláthatod, nálad magasabb, nálam alacsonyabb, s ha felesége is itt lesz, akit Francine-nek hívnak, ő betud avatni még pár olyan helyzetbe, amiket ők átéltek és ezáltal is tudnak másoknak segíteni.
Kriszta: Férjem már látom, ők azok?
Andre: Nem feleségem, ők azok akik beviszik a csomagjainkat, mivel ha nem bánod itt fogjuk eltölteni barátok között a karácsonyt...............
Kriszta: Férjem, akkor ő Ernő?
Andre: Igen feleségem, ő az....................
Ernő: Üdvözöllek benneteket, kerüljetek beljebb, szólítsál Ernőnek, ahogyan a férjed is teszi.............
Kriszta: Megtiszteltetés, köszönöm.........
Ernő: Bemutatom a feleségemet, ő Francine, és a gyermekeim, Gisella, Hans, Isabell, Jonathan és Lamy..............
Kriszta: Kérdezhetek?
Ernő: Kitől szeretnél kérdezni?
Kriszta: Francine-től, a következőt,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,
Francine: ,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,
Kriszta: ,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,
Francine: Erre inkább válaszoljon a férjem.
Kriszta: Miért?
Francine: Hogyan is fogalmazzam, idővel magad is rájössz,,,,,,,,,,,,,,,,,,
Kriszta: Hogyan?
Francine: Gyere elmegyünk vásárolni, és lényegében megfogod érteni.
Kriszta: Én a férjemmel akarok elmenni vásárolni, ha nem baj................
Francine: Na látod, tudod te, így ha képesek vagytok, akkor a szigeten az egységetek megmarad az egyben.
Kriszta: Azt nem lehetne, hogy mindannyian menjünk vásárolni,,,,,,,,,,,,,,,,,,
Francine: Szeretnék megkérdezni tőled valamit, s ha jól tudod a választ, akkor próbálsz először mindent a férjeddel megbeszélni, utána kérheted ki mások véleményét.
Kriszta: Igen, azt tudom, hogy egymásnak ajándékok vagyunk,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,
Francine: Pontosan, és most dolgozni kell nekik, hogy később már együtt pihenhessél a férjeddel..........
Kriszta: Mégis mennyi időt vesz el? Ottlehetek mikor tárgyalnak,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,
Francine: Igen, de a legfontosabb ha odafigyel egy pillanatra is akkor mosolyogni lásson,,,,,,,
Kriszta: Mosollyal nem érek el annyit, de ha foghatom a kezét, akkor,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,
Francine: Igen, ez mind szép, de tudod ismered,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,
Kriszta: S reá vártam, megtaláltam, s köszönöm, hogy neki ajándékozhatom magamat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése