2011. december 17., szombat

12.16. Péntek

Mint mondva írtam, minden nap folytatjuk addig míg 11 SMS-pár nem érkezik meg a zárás üzenetével....

12.16. Péntek
Reggel, inkább hajnalban....
Andre: Szívem kész vagy egy szintet ugrani.............
Kriszta: Szívem már nagyon akartam megtenni, de tegnapi nappal már képesnek érzem jobban magamat rá..................
Andre: Szívem, hogy fog esni neked, ha még magasabbra tesszük a lécet............
Kriszta: Férjem vagy, feleséged vagyok papírok nélkül, ezt már tudjuk elég jó régen. Nem akartunk hinni a szemünknek. Nem akartuk elfogadni, mások akik elég sok mindent okoztak mások vezettek rá minket. ............... s most el nem engedlek, melletted veled érted míg élhetek Földkerekségen............
Andre: Vétkeztünk egymás ellen, megbántuk mit tettünk, megbocsátottunk egymásnak, ami oly felemelő, hogy ott folytathatnánk ahol abbahagytuk, de mivel írtam számunkra egy újat, ezzel újabb pecsétet kaptunk...................
Kriszta: Ahogyan mondod életem, hallhatnám............
Andre: ...................
................................
................................
................................

...............................
................................
...............................
.................................
.................................
...................................
...................................

...................................
..................................
..................................
....................................
.....................................
.......................................
......................................
.......................................
.......................................

Kriszta: ................................. ha szóhoz jutok, akkor ................................
Andre: ....................................melletted, érted, veled .................................
Kriszta: ...................................egységben egyért egyben míg élhetünk......................
Andre: ...................................................................................................................
Kriszta: S akkor a férjem most mit akart tenni...............................
Andre: Amit a feleségem, tehát felöltöztetlek aztán elindulhatnánk Ernő felé................
Kriszta: Férjem akkor induljunk..................................................................


Útközben................
Kriszta: Férjem én sok helyen köszönetet akarok mondani, mit szólnál ha minden nyitott templomnál megállnánk és bemennénk oda.........................
Andre: Feleségem másképpen nem is tehetünk, mert egymásért illik köszönetet mondani Urunk, Szabadítónknak, Teremtőnknek....................
Kriszta: Férjem még valamit szeretnék kérni tudom, hogy megteszed, de segítsél hogy én is képes legyek rá, hogy ha megbántjuk Atyánkat, akkor minél előbb kérjük, hogy bocsássa meg engedetlenségünket..................
Andre: Feleségem természetesen, és úgy illene hogy bocsánatkérésünk zálogaként átölelvén egymást 1-3 percig csak szíveink hangjára figyeljünk.............
Kriszta: Férjem mennyire ismered a gondolataimat......................Mire lesz kiváncsi Ernő?
Andre: Hogy mennyire vagy feleségem, és én mennyire vagyok férjed valószínűleg, tehát előtte mindig férjem-feleségem vagy mink a használatos, erre kell ügyelnönk, de nem leszen gond, mert segítjük egymást....................
Kriszta: Férjem és mikor leszel hivatalosan papírokkal is a férjem?
Andre: Rajtad múlik, énrajtam eddig sem múllott, csak közbejött sok minden, és aztán az ami miatt egy időig nem esküdhetünk meg........................
Kriszta: Akkor elárulom, kitűztem a napot. Ezt csak én tudom, így bizonyosan nem tudnak próbálkozni sem férjem....................
Andre: Sejtettem feleségem..............................................
Kriszta: Férjem úgyis sejted a napot, de kérlek csend legyen körülötte..............
Andre: Feleségem, köszönöm, hogy vagy nékem..........................

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése