2009. június 6., szombat

Me equivoqué contra el Dios y usted contra usted, lo digo seré su esposa sólo mientras existo

2009. május 12-én megkeresett Racquel az MSN-en, de mivel senkit nincsen jogom visszaigazolni, amíg le nem írja miért is igazoljam vissza, ezért ő megtalálta a lehetőséget, hogy elmondja miért keres engem. Túlságosan kedves hölgy, akit a mentorom bízott rám egy spanyoltolmács kiséretében. Racquel Rodriguez lelkitársa, mikor megjelent akkor nem akartam elhinni, azon gondolkodtam mit keres egy ilyen csinos hölgy gyászban. Amikor pedig elmondta, már csak arra tudtam figyelni, mit segíthetek neki. Amikor szépen lassan beavatott olyan dolgokba, amelyek lényegében csak miatta alakultak másképpen mint gondolná. Első hiányossága, valami olyan, amit minden hölgyjegyes-lelkitárs gyakran kezdődően elkövett, amelyik nem követi el az lényegében már ismeri az arany-ezüst-bronz szinteket. Raquellel elmentünk az Ikvába két hölgy kollégám jelenlétében. Ott már maga is rájött, mit hol rontott el, csak annyit kérdeztem tőle: Mit tenne meg a lelkitársi-kapcsolatáért? Ő már tudta, mit kell tennie, csak azt nem értem, ha már tudta amit kellett volna tennie, akkor miért nem tette meg előtte. Azzal jött, hogy mióta megismerte levélben Rodriguezt, azóta nem ment strandra, de hogy mit követett el, ami ugyanolyan mint a strand. Elmondtam neki, először nem akarta megérteni, vagy talán a tolmács rosszull fordította le amit mondottam. Nem tudom, de majd ha visszaáll a régi rend akkor majd talán megtudhatom, ha megadatik nékem. Aztán jött a következő hiányossága a kisasszonynak, azt állította, hogy Rodriguez egyetlen levelet sem írt neki mióta hazaért. Megkérdeztem tőle, minden postafiókját megnézte. Ő csak annyit mondott, nem merte. Megkérdeztem tőle, miért nem merte. Elmondta, hogy mennyi levelük kikerült a postafiókjukból. Akkor kértem szépen, nyissa meg mindegyik postafiókját, és nézze meg, hogy milyen alaposan megtévesztették. Szegény kisasszony nem bírta könnyei között, s csak ahogyan gyorsan átfutotta, talált valami olyat, amit biztosan nem Rodriguez írt. Ekkor elszontyolodott, akkor azt mondtam neki, mit tud még róla. Elmondta, hogy még egyetlen közösségi portálra sem mert bemenni. Mégis miért? Itt aztán talált valami olyat, ami miatt az ő kezébe került a közös esküvőjük megszervezése. Nem gondoltam volna, hogy ezek után, még megtaláltam Rodi telefonszámát, s felhívattam a tolmáccsal, Racquel kisasszony már csak sírt, amikor hallotta, hogy Rodriguez őt várja, s nemrégen kórházba került közlekedési baleset miatt. Ilyenkor én már csak annyit kérdeztem Raqueltől, miért nem tudta azt mondani: Vétkeztem az Ég ellen, s te ellened, igérem csak a te feleséged leszek amíg létezhetem örök hűséggel, őszinte alázatos szeretettel. Ekkor neki állt felül, hogy mégis hányszor mondja neki, amikor annyi levelet írt neki. Itt már nekem is elegem lett, s azt mondtam menjen el, és alaposan olvassa el a Bibliát, mivel ez az ami összetartja a lelkitársakat. Ekkor a kisasszony megjegyezte, hogy Rodriguez mondta neki, nagyon sokszor, hogy Amely szinten van, neki nagyon kell vigyáznia, s nem érti ezt még most sem meg. Amikor elmondtam neki, hogy a lelkileg erős emberek nagyon érzékenyek és nagyon támadhatóak mivel ez a világ nem fogadja el a szeretetet. Ekkor annyit kértem tőle, megpróbálom elintézni, adja oda azokat a leveleket, amit állítólagosan nem kapott meg Rodriguez. Hát mit mondjak elég sok volt, de tudtam legalább kimozdulok és a kisasszony a tolmáccsal együtt eljött velünk Bécsbe, majd onnan Valenciába. Megérkeztünk a repülőtérre, de valami még nem tetszett a hölgy jegyeslelkitársban. Nem tudtam mi az, amíg nem láttam azt Amodore Amore. Nem szóltam neki, csak nagyon furcsán viselkedtem vele. Megkértem gondolkozzon, míg én kiderítem mi történhetett. Elmentem Rodriguezhez a kórházba, s megtaláltam. Nem tudom, nem érdekelt a kórházi levegő sem, melyet ki nem állhatok, de most valami miatt nem nagyon érdekelt. Beléptem a kórterembe, a kisasztalkán is a Raquel fényképe, tudtam, hogy őt keresem. Elbeszélgettem vele a spanyoltolmács segítségével, s átadtam neki amit Raquel küldött. Már minden bizonyos volt, de mivel olyan furcsán viselkedtem ezelőtt a kisasszonnyal, így felhívattam Rodriguezhez. Kisvártatva megérkezett, s nagyon sírtak egymás karjai között, így magukra hagytuk őket. Másnap délután visszanéztünk hozzájuk, még mindig beszélgettek, és közben még egy jó hírrel szolgáltak, hazaengedték Rodriguezt. Raquel Rodriguezt maga lakásába vitte, s ott tovább beszélgettek. Én csak egy közvetítő vagyok, örülök annak, hogy új lelkitárs-páros végre személyesen is egy. S ma volt az esküvőjük, remélem most már komolyan mindkettően tisztában vannak ez a világ a szeretet ellen van, ezért védenük kell és átadni másoknak, hogy majdan újabbak is megtalálhassák a lelkitársukat.