2010. december 22., szerda

Kaposvár másnap

Már reggel nagyon izgultam, többször ellenőriztem a jelet, amit tegnap elővettem, hogy nehogy megint a boldogságom útjába tegyek. Reggel többször lefürődtem, többször megfésültem a hajamat, s a legtökéletesebben akartam kinézni, de mintha semmelyik ruhám sem akart volna tökéletesnek látszódni rajtam. Aztán eldöntöttem, felhívóm, s mondja meg miben szeretne látni először. Elmondta, amit csak akkor értettem meg, amikor megérkezett. Igen megérkezett, s ez a lényeg! Megérkezett hozzám. S ami ezután elkezdődött attól alaposan égtem. Igen égtem magam miatt. Hogy miért? Elmondom, amikor megláttam, újból magamat okoltam, odajött megkérdezett valamit, amit már előbb is kérdezett tőlem. Tehát, hogy hány évvel előbb felesége lehettem volna. De most nem azt tettem, mint akkortájt, hanem a jelet megmutattam, ő is átadta a jelét, amit jó mélyen elrejtettem a táskám legaljába. Ő sem adta vissza, viszont megfogta személyesen a kezemet, s elmentünk egy internetkávézóba. Tudtam, hogy ezt meg kell tennem, hogy bizalmam helyreálljon. Megnyitottam a postafiókomat, csak néhány levelére figyelmeztetett, de mint megtudtam, akkor kellett volna a személyes segítségem, de mivel nem írtam vissza, ezért nagyon nehéz volt neki. Megmondtam neki, hogy a szeme előtt, fogok kilépni minden olyan közösségi portálról, ahol nem együtt vagyunk jelen. Azt kérdezte a lelkitársam, hogy most mutatok neked … valamit. Amikor megláttam az újabb hibasorozatomat, eldöntöttem amit igértem neki, mai naptól megadom neki. Bementünk a közös IWIW profilunkra, s itt átjavítottuk, a legfontosabbat, amire csak 1 hónap múltán került sor, de ne menjünk ennyire. Igazából magam sem értem, miért nem figyeltem oda rá, akkor már talán erősebb kötelék lehetett volna közöttünk. Tudom bizonnyal, s mikor ezekre rájöttem, akkor csak annyit vártam tőle, mellette pihenhessek, nem lényeg miben, csak az a lényeg a lelkitársam karjainak pihentető ölelésében leszek, ebből nem engedek. Aztán elmentünk egy parkba. Vinni akartam a táskáját, de ő azt mondta, adjam oda neki a kézitáskámat. Megtettem, ő betette a táskájába, s egyik fülét megfoghattam a táskának. Aztán újabb égésünk következett, ami után felvittem magamhoz. Előtte vett egy fürdőlepedőt nekem, annyira vigyáz és véd engem. Eldöntöttem, amikor meglesz a kérdés, mindenkor a szívemre fogok hallgatni. Amikor hozzánk megérkeztünk, kinyitotta a táskáját, és teljesen átadta nekem. Megnézhettem volna még a telefonját is, de sikerült megbíznóm benne. Aztán jött a lelkitársam, … kérdése, de előbb elkéredzkedett a fürdőszobámba. A … kérdésére tudtam mit kell tennem, de félni kezdtem. Mondtam neki, hogy csak neked és érted teszem meg, én a feleséged akarok lenni, amíg élek. Azt mondta fogjam a fürdőlepedőt, amit vett, és azzal csavarjam körül magamat. Mondtam neki újból érted csak neked teszem meg, ugye a férjem leszel. Erre ő kiszállt a kádból, és kijött anyaszülten, s mondta csak a te férjed lehetek. Átölelt … , s közöttünk csak a fürdőlepedő volt, ahogyan táncoltam vele, s később már a fürdőszobában mellettem üldögélt. Annyit mondott a lelkitársam, … Majd kiment, azt hittem, valamit elrontottam már megint. Mikor visszajött, kaptam tőle valamit, amit mindig magamnál hordom. Nem veszem le, nagyon figyelek rá. Aztán jött egy hatalmas próba, én beszappanoztam, ő is beszappanozott engem, s elkezdtük megvallani egymással szemben elkövetett vétkeinket. Ő megbocsátott, s magához ölelt, én erre nem számítottam, hogy ennyire gyorsan a karjaiban pihenhetek, amit már mióta álmodtam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése