Bocsáss kérlek meg,hogy nem írtam számodra, de mivel nem kerestél gondoltam lemondtál,hogy megtaláld

Először is nem értettem, miért pihenteted, miért akarod, hogy leülepedjen, bár sejthettem volna, ezért elnézést kérek. Másodszor remélem, már felfogtad, az az egyetlen hűségben lévő út, s hogy erről mennyien akarnak letaszítani, egyre többen, ha közelebb kerülsz az úton, és ha eltávolodsz akkor sokkal de sokkal nehezebb megtenni. Nem úgy van ez, hogy ugyanúgy megteheted, elmondom számodra is, ugyanúgy nem teheti meg egyikönk sem, mivel az egységben erősödnünk kell a csatározások által. A legnagyobb ellenfelünk saját magunk, erre gondolom már rájöttél, s az hogy milyen formában kapjátok a támadást, az annak a függvénye, hogy mennyire közel vagy az egyetlen úthoz, mely a hűségben szeretve szeretetben gyökerezik. Úgy is összefoglalnám neked oltalmazó szeretetet soha nem értheted meg, csak részeket ismerhetsz fel. Tudod ha az Abbánk igazságos volna, akkor mindnyájan elvesznénk, de Isten kegyelmes is, ezt soha ne felejtsed el kérlek. Igértem sok mindent, hogy segítek, de távolból könnyebbnek érzem, könnyebbnek, mivel legalább nem fordul meg a fejemben olyan, aminek soha nem szabadna. Mint többször is írtam, elengedhetetlen amit szeretnél tudni, de a legkevesebb találkozót akarom, mivel biztosan nem a lelkitársam vagy, se nem a majdnem lelkitársam, mert akkor fel kellett volna fedezned azt, amit csak ők tudnak, s szépen beállnak a jegyesegyetlenem mögé, hogy a támadó majdnem lelkitársamat kivédvén az információkat szépen megosszam közöttük.