Szereted a félmegoldásokat, de amikor csak miattad nem alakul úgy, ahogyan szeretnéd, akkor megint másokat hibáztatsz

Lássuk a félmegoldásaidat, elmész, de nem úgy, ahogyan kellett volna, ottmaradsz de csak másfél napra, mert hát nem úgy érkeztél, ahogyan a szíved irányított. Ha hallgattál volna szívedre, akkor még ott is meg tudtad volna lépni azokat a lépéseket, amivel a lelkitársad miatt ottmaradtál volna, mert valamilyen módon meg tudtad volna győzni. Te csak azért tetted meg azt a lépést, mert valamilyen düh irányított. Úgy nem lehetséges, ha elmondom, hogyan kellett volna mostan megérkezned, azt válaszolnád de akkor sem történt volna másképpen. Nem jól látod, s ezért nem vagyok képes neked személyesen segíteni, mivel amíg azokra is hallgatsz, akikre nem lenne szabad, akkor bizonyára az adminisztrátoraimat is be kellene vetnem, hogy nem tudd megtámadni a lelkitársamat. A barátnődet azért fogadnám szívesen személyesen, mivel benne megvan az az elhatározás, ami felőled nem érzékelek. Remélem, megérted a düh, a harag nem lehet a társad, amikor a lelkitársad felé közelítesz. Szereted a félmegoldásokat, azaz nem abban jelensz meg, nem hozod magaddal szüleidet, testvéreidet, de a lelkitársad szüleihez ha öt évé megtetted volna azt, akkor még ott lett volna a lelkitársad is. Azt állítód, hogy nem tettél semmit sem rosszull, tudod kérlek, ha nem tettél volna semmit rosszull, akkor nem neked segíthetnék, akkor már ott lehetnél abban a helyzetben, amire akkor már felkészültél volna. Ezt is elszúrtad, de most már tudod, hogy egyedül előtted a lehetőség, mivel még azt is elvetted a lelkitársad elől, azzal hogy majd felkereslek, majd felhívlak... Nagyon szereted a félmegoldásokat, látszik is rajtad, azt nem állítóm, hogy megcsaltad volna, de azt sem állítóm, hogy hűséges lennél hozzá életed minden napján, amikor már annyi és annyi lehetőséget elszalasztottál. Íród, hogy megtettél mindent, én nem vettem észre, a tetteid nem ezt mutatják, mivel ott van a ha, és ilyenkor már nem szabadna ott lenni a ha-nak. Nem szabadna ott lenni a ha-nak, mert akkor a bizalmad magadban ezek szerint nulla lenne, s te sem gondolod komolyan, hogy azzal a nullával megadatik számodra a helyreállítás lehetősége, azon neked is dolgoznod kellene, nemcsak a másikra várnod, s ha megkapod a másiktól a lépéseket, akkor még várjunk, mert ha... Tudod csakis úgy lehetsz a lelkitársad mellett személyesen, ha a sok ha-t, azaz a kifogásokat eltünteted még a gondolatidból is. Ezt bizonyára tudod, akkor miért nem dolgozol rajta, nem várjad meg a sült galambot, hogy a szájadba tegyék, akkor már nagyon közel lenne az újabb figyelmeztetés, így tekints az útatokra. Most már tudod, hol van, ahová már több alkalommal is elvittek volna, beszélhettél vele, de ahhoz több kell, több kell ezt jó alaposan jegyezzed meg kérlek, s ezért nekem ne bizonyítsad be, hogy ebben a ruhában mentél oda a lelkitársad szüleihez, mert abban kellett volna menned amit a lelkitársadnak igértél... s itt jó lenne félbehagyni, de inkább még egyszer olvassad végig, amit eddig nektek segíthettem, de az elfogadás lehetősége a kezedben van. Hol a jegyességet jelző tárgy? A munkatársam szerint nem hordod magadnál még a lelkitársad egyik fényképét sem, akkor mégis hogyan akarod, félmegoldásokkal nem lehetséges. Félmegoldások oda vezetnek, amit eddig is tapasztalsz, biztosan rájöttél langyos lépésekkel nem lehetséges, ami már a tiéd veled hozzád lehetne. Kérlek szépen, ne várd meg a következő lelki fröccsöt, hanem próbáld meg úgy, hogy legalább személyesen tudjak neked segíteni, úgyhogy egyetlen adminisztrátort ne kelljen berendelnem, erre gondoljál kérlek...

Nem tartozol nekem hálával, hogy célbaérhettél, akinek hálával tartozol annak életed minden percében

Tünde és Veronika, amelyikötöknek jelent valamit Tókertváros, annak egy újabb lépés, beszélhetitek, csak azért íróm újból mert szőkék vagytok, s azt gondoljátok szőkeségetek okozta azokat az eseményeket. Különben örülök annak, hogy a szőkék maradtak, még kevesebb esély arra, hogy valamit rosszull tegyek. Remélem ezt az ajánlaton elgondolkodik amelynek többet jelent Tókertváros, s ha képes elmenni oda, ahová már többször is hívta a lelkitársa, akkor már valószínűleg egy szőke marad, akinek még nem érhettem el a lelkitársát, s ő tiszteletben tartja az egységünket a jegyesegyetlenemmel, őneki személyesen akarok segíteni, de nem úgy ahogyan ti gondoljátok, reggel 7-től este 8-ig, az irodámban, s ha elfogadja a szállást a Medben pihenheti ki a fáradalmait, de 28-án több programom is akad, tehát előtte vagy utána, de még ebben az évben, ha megfelel akkor ismered a módját hogyan adjad tudtomra, de ez csakis akkor működik, ha Tókertvárosban ottan marad, akinek többet jelent annál, mint bármelyik idegennek. A jegyesegyetlenem nem szereti a Karácsonyt, mivel 5 évesen akkor veszítette el balesetben édesszüleit, tehát attól nem kell tartania annak aki eljöhet az irodámba, hogy félbehagyom a segítségnyújtást. Tudni akarok, szemmel láthatóan olyan eseményekről ami miatt a lelkitársa nem tudta felkeresni, nem kapta meg leveleit. Tudni akarom azokat az okokat amivel a bizalmi index lenullázódva vagyon, mivel ennyi segítség amit megnézhet, ebből miért nem képes odaállni az mellé, aki bizalmával támogatja, persze akkor ha megadatik annak a felismerése. Ehhez pedig személyesen szemtől szembe kell néznem, mivel ilyen esetem még nemigen adatok meg számunkra. Tudni akarom bizalmi index és tevékenységi index kölcsönös egységspiráljának részleteit, ezt pedig csak olyan módon lehet ahogyan leírtam. Ennek nagyon sok veszélye van, de úgy vagyok vele, ha tényleg ismered a lelkitársadat, szereted annyira a lelkitársadat, ahogyan én a jegyesegyetlenemet, akkor nem történhet semmi olyan ami veszélyeztethetné se a ti egységeteket, se a miNK egységét, tehát remélhetőleg gyorsan megadatik annak a felismerése, mi az az ok, ami a tényen át a célt gáncsolni merészeli. Kérem még egyszer azt, akinek Tókertváros mond többet, mint bármelyik ott nem járt egyénnek, tegye meg, s ha nem érzi képesnek magát, akkor megpróbálom másként megoldani, bár ebben az időszakban mindenki akinek van családja, már csak annyit dolgozik, amennyivel szinten képes tartani magát. Akik pedig dolgoznak, azoknak valószínűleg távol a kedvese.

20 tanács a házasságról - amit minden férfinak tudni kellene

Egy nemrég elvált férfi összegyűjtötte, mi az, ami szerinte a jó házassághoz elengedhetetlenül szükséges. “Nyilvánvalóan nem vagyok egy kapcsolat-szakértő, de azután, hogy elvesztettem azt a nőt, akit szerettem, összeírtam azokat a dolgokat, amiket tudnom kellett volna ahhoz, hogy ne válással végződjön a házasságom.” Íme a lista.

1. Soha ne hagyd abba azudvarlást és a randevúzást a pároddal. Soha ne vedd természetesnek, hogy a nő, akit szeretsz, automatikusan ott lesz neked mindig. Amikor megkérted a kezét, azt ígérted,tiéd a szíveés mindig vigyázol rá. Ez a legfontosabb, szentkincs, amivel valaha rád bíz az élet. Ő téged választott: ezt soha ne feledd és soha ne lustulj el a szerelmedet illetően.

2. Védd asaját szívedet ugyanolyan gondosan, mint az övét. Tarts fenn egy helyet benne, ami csak és kizárólag a feleségedé. Ez a hely mindig álljon nyitva neki, és legyen csukva mások számára.

3.Szeress belé újra és újra és újra. Állandóan változol. Nem az az ember vagy ma, mint akkor, amikor megnősültél, éppen ezért tudatosanegymást kell választanotok minden nap. Nem kötelező veled maradnia, és ha nem törődsz a szívével, akkor azt könnyen ellophatja valaki. Harcolj azért, hogy elnyerd a szerelmét épp úgy, mint amikor még csak udvaroltál neki.

4. Mindig lásd meg benne a legjobbat: koncentrálj arra, amit szeretsz benne. Ha arra figyelsz, mi az, ami zavar, a szerelem, amit érzel, felemésztődik. Tartsd mindig azt szem előtt, hogy te vagy alegszerencsésebb férfia földön, amiért ez a nő a feleséged.

5. Nem a te dolgodmegváltoztatniőt. Neked csak annyi a feladatod, hogy függetlenül attól, hogy változik-e, vagy sem, szeresd őt.

6. Vállalj felelősséget a saját érzéseidért. Nem a feleséged dolga boldoggá tenni téged, ahogy elszomorítani sem tud. Te vagy afelelősazért, hogy megtaláld a saját boldogságod, és ez az érzés fog megjelenni kapcsolatotokban, szerelmetekben is.

7. Sohane hibáztasd a feleséged azért, ha valamiért TE mérges leszel rá. Ezek a te érzéseid és a te felelősséged.Nézz magadba és lásd, mi az, ami benned gyógyításra vár. Azért ehhez a nőhöz vonzódtál, mert ő az, aki a leginkább alkalmas arra, hogy a legfájdalmasabb módon felszínre hozza gyermekkori sérüléseidet - hogymeggyógyulhass belőlük.

8. Engedd meg a nőnek, akit szeretsz, hogy csak legyen. Ha szomorú, vagy ideges, nem a te dolgod azt elmulasztani: csupán az a feladatod, hogy megöleld és tudasd vele, hogy teljesen természetes, amit épp érez. Éreztesd vele, hogy figyelsz rá, hogy fontos számodra, és hogy te mindig ott vagy neki, ha támaszra van szüksége. A női lélek változékony, ha pedig te erős és ítélkezéstől mentes maradsz, bízni fog benned. Ne menekülj el, ha rossz napja van: légy jelen, maradj vele és figyeld, mit szeretne tudatni veled a szavakon túl.

9. Ne vedd magad túl komolyan.Nevess és nevettesd meg őt is. Ez mindent megkönnyít.

10. Tanuld meg a szeretetnyelvét úgy, hogy érezze: fontos a számodra és értékeled őt. Kérd meg, hogy írjon egy listát arról a tíz dologról, ami által úgy érzi, szeretve van. Legyenek ezek a dolgok az elsők az életedben, hogy királynőnek érezhesse magát melletted.

11. Tégy meg mindent, hogy amikor vele vagy, teljesen rá tudj figyelni.  

12. Szexuális együttléteitekkor hagyd, hogy a férfienergia jelenléte által elérj lelke legmélyére. Éreztesd vele, hogy melletted tökéletesen nő lehet, és teljesen megbízhat benned.

13.Ne légy bolond...és attól se félj, hogy bolond légy. Mindketten követtek el hibákat. Vigyázz, hogy ezek a hibák azért ne legyenek túl nagyok.

14. Adj neki teret. A nők olyan jók az adásban, de néha emlékeztetni kell őket, hogy saját magukról is gondoskodjanak. Adj neki lehetőséget, hogy időnként magával is foglalkozzon, különösen azután, hogy a gyerekeitek is megszülettek.

15. Légy sérülékeny...nem kell mindezt egyszerre teljesítened. Oszd meg vele félelmeidet és érzéseidet és ismerd be a hibáidat.

16. Légy “átlátszó”. Ha azt akarod, hogy bízzon benned, mindent meg kell vele osztanod- különösen azokat a dolgokat, amiket nagyon nem szeretnél megosztani vele... Nagy bátorságra van szükség ahhoz, hogy teljesen kitárd a szíved és beengedd őt akkor is, ha nem vagy benne biztos, hogy tetszeni fog neki, amit ott talál. Dobd le az álarcot! Ha úgy érzed, maszkot kell hordanod, ha vele vagy, hogy mindig tökéletesnek tűnj, soha nem fogod megtapasztalni a szerelem mélyebb dimenzióit.

17. Soha ne álljatok meg az együtt-fejlődésben. Ha nem dolgoztok közösen a kapcsolatotokon, az sok problémát szül. Találjatok közös célokat, álmokat, amelyeket építhettek és megvalósíthattok.

18. Ne aggódj a pénz miatt. A pénz egy játék: legyetek a feleségeddel egy csapatban, hogy ti nyerjetek ebben a játékban. Az sosem segít, ha a csapattagok között ellentét van.

19.Bocsáss meg azonnal és koncentrálj a jövőre ahelyett, hogy a múltba tekintgetsz. Ne engedd, hogy a saját történeted túszként tartson fogva. A régi hibákba kapaszkodás amelyeket te, vagy ő vétett olyan, mint egy nehéz horgony, ami visszatart a továbblépéstől. A megbocsátás szabadság.Vágd el a horgonyt és válaszd a szerelmet.

20.Mindig válaszd a szerelmet. Végülis ez az egyetlen tanács, amire szükséged van. Ha ez a vezérelved, amely mentén minden döntésed és választásod meghozod, semmi nem fogja fenyegetni a házasságotokat. A szerelem mindig győzedelmeskedni fog.

A házasság nem a “boldogan éltek, amíg meg nem haltak”-ról szól, hanem a munkáról. És az elkötelezettségaziránt, hogy együtt fejlődjetek és teljesedjetek ki, valóban az örökkévalóságig tarthat, de meg is hozza a boldogságot. A házasság maga az élet, a maga jó és rossz időszakaival. Ha megtanulod ezeket elfogadni, tanulni belőlük és szeretni minden egyes megszerzett tapasztalatot, az erőt ad a továbbiakhoz.

Ezeket a leckéket én túl későn tanultam meg. De szerettem házas ember lenni és idővel megint szeretnék megnősülni. Amikor ez megtörténik, olyan alapokra helyezem majd az a kapcsolatot, ami minden vihart kibír- bármeddig.

Férfiak- ez a ti dolgotok: legyetek elkötelezett, szerető férjek. Nincs nagyobb kihívás és nagyobb ajándék az életben. A feleségetek megérdemli, hogy ezt kapja tőletek. Legyetek olyan férjek, akikkel a feleségeik csupán dicsekedni tudnak!

(csaladhalo.hu)

Veled alszom, melletted ébredek, értünk élek egységben...

Ezt a címet olvasva bizonyára előjönnek az emlékeitekből azok az esetek, amikor lehetőségetek adott volt, csak éppen nem éltetek vele, mivel azokra figyelvén hallgattatok akikre sajnos nem kellett volna. Most egy érdekes párbeszéd-részlet következik, képzeljétek magatok ki-ki a maga helyzetében.

- Szeretlek, átölellek!

- Szeretlek, védelek!

- Szeretlek, átadom neked!

- Szeretlek, átveszem mi illet!

- Szeretlek, veled az első naptól szívem!

- Szeretlek, melletted míg élhetek szívem!

- Szeretlek, értünk átveszem!

- Szeretlek, értünk egységben!

- Szeretlek, életem csak te vagy, életem!

- Szeretlek, életem egységben míg élek!

- Szeretlek, kérem nevemet!

- Szeretlek, tied mindenem!

- Szeretlek, kérem nevemet!

- Szeretlek, tiéd csak véled!

- Szeretlek, kérem nevemet!

- Szeretlek, mindenem tiéd!

- Szeretlek, egységben veled!

- Szeretlek, egység melletted!

- Szeretlek, nélküled sohasem!

- Szeretlek, újra létezem kedvesem!

- Szeretlek, most élek igazán szívem!

- Szeretlek, táncolok veled míg élek!

- Szeretlek, veled melletted!

- Szeretlek, értünk melletted!

- Szeretlek, kérlek mindig öleljél!

- Szeretlek, forrón csakis téged!

- Szeretlek, kérlek kérlek!

- Szeretlek, veled kérlek!

Szállást keres a szent család, de senki sincs, ki helyet ád, nincsen, aki befogadja ki égnek s földnek az ura. Az idő is későre jár, a madár is fészkére száll. Csak a Szent Szűz jár hiába Betlehemnek városába. Legalább ti jó emberek, fogadjátok e kisdedet! Házatokba boldogság száll, Ha betér az égi Király. Ne sírj tovább Szűz Mária ne menjetek ma máshova! Szállásunkat mi megosztjuk, kis Jézuskát befogadjuk. Adjon Isten jó éjszakát. Küldje hozzánk őrangyalát. Terjessze ránk szent áldását. Köszöntsük a Szűz Máriát! Köszöntsük a Szűz Máriát, Vele együtt az ő szent fiát! Jézus, Mária szent neve, Legyen nekünk örömünkre! Íme, feltünt a fényes nap, Fölkel-e még nekünk holnap? Míg számadásom nem egész, Nem vagyok még az útra kész.

Karácsony előtti gondolatok

Adott egy vesztébe rohanó civilizáció, és egy szellemileg, erkölcsileg egyre pocsékabb állapotban lévő társadalom, amiben, vagy amivel párhuzamosan élnünk kell. Köztudott dolog, csak az egyéni felelősség kérdését érti félre szinte mindenki. 

Ez a rendszer szellemtelen, lelketlen, és embertelen. Már lassan a természeti (állati) szabályokat is kizárja, alulmúlja. Ez a világ gyakorlatilag a zsákmányszerzésre, és bárminemű valóban értékestől való folyamatos elszigetelésre törekszik. Ez az a világ, ahol semmi nem az, aminek látszik. A sok lehetőséggel bíró bankárok, nagyvállalkozók és sokat szidott politikusok, illetve a kisvállalkozók, és a szociális hálóba kapaszkodók között voltaképpen nem sok különbséget látok. Egy különbség van csupán: kinek több lehetőség jutott, ki ügyesebb, és persze rengetegen vannak, akik az élet által időről időre tálcán kínált korrekt (csupán anyagi) lehetőségeket is restek kihasználni. Nem látok erkölcsi különbséget aközött, aki a zsákmányt kénytelen-kelletlen szétosztja, és aközött, aki legalul rekedve mindig csak többet és többet akar a zsákmányból. Nem szoktam látni valódi szellemi különbséget egy művelt több diplomás családapa, és egy putris cigány között sem. A kivételek olyan ritkák, és olyan szétszórtak, hogy nem lehet úgymond statisztikát gyártani belőlük. Minden illúzió a mai világban, és minden mérce hamis, amiből válogatni engednek. Tagadom az emberi egyenlőséget mint nyilvánvaló hazugságot, de látom hogy az alacsonyrendűség felé tartva mindenki lassan egyformává züllik. 

Már lassan azokat a nem anyagi jellegű lehetőségeket sem tudják az egyének körülöttünk kihasználni, amit még megengednek nekik: a többség ahhoz is együgyű hogy boldog legyen, vagy igazi családi életet éljen. A mai "demokrácia" által kínált jogi és társadalmi lehetőségek is pőrén hevernek, még azok sincsenek kihasználva. Nem hit, felismerés, vélemény kérdése mindez. Ennek nyílt bevallása az önmagunk felé mutató őszinteségünk hiányának, vagy meglétének kérdése. Mindenki cinkos, és bűnrészes egyben – aki nem akarja tudatosan felismerni, lefékezni, megállítani ezt a rothadást önmagában, és önmaga körül. Esélyektől, nehézségtől teljesen függetlenül. 

Az amúgy csak névlegesen létező Magyarország államformája valójában Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft.). Államvallásának és működésének alapja a gerinctelenség, a hazudozás. Istene a pénz. Igaz, ilyen egyházat nem találunk bejegyezve, mégis több millió lelkes híve van, több tízezer lelkipásztora, és rengeteg nagy hatalmú püspöke. De ha egy alsó-középkategóriás new-age vallási szektát megnézünk, az is jobban szervezett és minden tekintetben erősebb, mint a mi komplett ún. magyar szélsőjobboldalunk. 

A mai világunk ideológiája primitív, sötét, úgymond sátáni erők leképződése. Mert a mostani rendszernek igenis kőkemény ideológiája van. Ez az ideológia az, ami minden magasrendű szellemi érték megszüntetését, és az autonóm gondolkodás kialakulásának megakadályozását tűzte ki célul – és ezt a célt nagyjából el is érte. Bebetonozta magát, most már a maradék felszámolásán halad előre, hogy véletlenül se lehessen valós kapaszkodókat találni vele szemben. 

Szellemi és erkölcsi síkon a legkisebb ellenállás irányában hatol előre (állati és állat alatti ösztönökre alapozva rombol), mindenhol, mindenben ott van. Fegyveres erőszak, haláltáborok, és pártállam nélkül nagyságrendekkel többet elért az aktuális módszer, mint amire a kommunista elnyomás valaha is képes volt. A "megfelelő" viselkedéshez még kifejezett alapműveket sem kell elolvasni. Sőt, egy könyvet sem kell elolvasni egész életünkben ahhoz, hogy mindent "megfelelően", hiba nélkül tegyünk. Az emberek ebbe már beleszületnek, esetleg homályosan láthatják, hogy valami nem a jó irányba megy. Tehát az iskolában, a tömegtájékoztatásban nem agymosás folyik, hanem szinten tartás. Az emberek gyakorlatilag politikai öncenzúrát gyakorolnak, mert érzik, hogy súlyos következményei vannak annak, ha nem simulnak be. Gyávák, és haszonlesők – nemigen van ellenpélda. A süllyedés folyamatos, az aktuális pénzügyi, gazdasági helyezettől függetlenül. Sőt, a jólét csak valamelyest gyorsítja. Nem kell politikai kérdésekig sem elmenni. Hiszen egy hétköznapi munkahelyi probléma kapcsán is a meghunyászkodást választják, magánéleti téren pedig a tömény hazudozást és elhallgatást. A csekket egyesek már akkor is befizetik, ha tudják, hogy az éppen hibás elszámoláson alapul. Csak nyugalom legyen. 

Az uralkodó világnézet elhiteti magáról azt, hogy nincs jobb nála, és ez sikerült is neki: öngyilkosságra vett rá komplett nemzeteket. Általában véve a puszta emberi mivoltát nincs igénye az embereknek kitölteni. Öncenzúrára, hallgatásra, megalkuvásra kényszerít rá szinte mindenkit ÖNMAGA. ÖNMAGÁVAL SZEMBEN, ha időről időre feldereng az igazság utáni vágya. Aki pedig nem bír a saját makacsságával, az végül valahogyan mégis parkolópályára áll, vagy pótcselekvésekben ragad. Így már ott tartunk, hogy tényleg nincs jobb és működőbb választás a mai valóságnál. Már aki a felkínált lehetőségekből szeretne dolgozni, és nem megalkotni szeretné a lehetőségeit. 

Talán az eddig leírtakból kiderült, hogy ez a rendszer-ideológia tökéletesen ki van munkálva. Mindent áthatott, és lehetetlen anélkül élni, hogy túlzott mértékben meg ne alkudna vele az egyén. Radikális lemondások, társadalmi elszigetelődés, és egzisztenciális hátrányba kerülés nélkül nem lehet számottevő oppozíciót elfoglalni vele szemben - sugallják. Pedig el kell áruljak egy titkot, ez nem így van: csak egy csettintés az egész. A szellemnek ugyanis nincs szüksége egy fillérre sem, és nincs szüksége beszélgetőpartnerre. A többi része a nehezebb: lelkileg elhinni, hogy tényleg csak egy csettintés. És ha már sikerült elindulni a végtelen úton, el kell hárítani a további felmerülő kételyeket. Hirtelen nagyon sok hétköznapi dolog van, ami zavarni kezd majd. És ezektől a dolgoktól kíméletlenül meg kell majd szabadulni. Ezt nevezem én magamban szellemi ellenforradalomnak. Az értékek ellenforradalma az értéktelenség forradalmának uralma megdöntésére, amit csak szellemi síkról, önmagukból kiindulva lehet megvívni. Nem csupán meg kell védeni, hanem először fel kell építeni magunkban azt, ami ellen ezek a lehúzó erők minden elképzelhető módon küzdenek. A hétköznapi életben, a technikai megvalósítás akkor adja magát, ha a lényeg rendben van! Részletkérdés az eszköz, a "hogyan", ha a "miért" már kiderült. Ha tényleg kiderült, akkor az energia, és a lehetőségek határa korlátlan! Aki önmagát rendbe tette, az a környezetében is rendet akar, és tud majd tenni. Ez a harc két fázisa, amit nem lehet felcserélni. Ez a harc pedig megvívandó függetlenül attól, hogy megnyerhető-e, vagy nem? Nem a győzelem esélyei számítanak, nem kell azokat latolgatni. Nincsenek trükkös mellékutak, nem lehet lépcsőfokokat átugorni.

A társadalmat nem megnyerni kell, hanem átalakítani.

Igaz vannak személyek és politikai szervezetek nem is egy, rengeteg, amely evvel a világrendszerrel névleg szemben áll. De valójában mindegyik csak a környezete bizonyos tényezőivel elégedetlen. Akár öntudatlanul is, de erősen kapcsolódik hozzá. Nem mernek komoly kritikát megfogalmazni a társadalommal szemben sem, nehogy a társadalom elforduljon tőlük – inkább keresnek külső tényezőket, amit "kergetni" lehet. Igaz ezt a társadalmat sosem fogják érdekelni ezek a dolgok, ahogy a külső tényezők sem érdeklik őket. Csak a hasuk és a nyugalmuk, ezért a lelküket is bármikor eladják. Lehet nekik könyörögni, meg lehet próbálni megnyerni őket – de ez manapság esélytelen. Már nem itt tartunk. Sajnálom, de az ügyes trükkök mostanság (haspártiak odaédesgetése, pártalapítás, önmagunk leálcázása, polkorrektség) csak a rossz fiúknak szoktak beválni. Ezek a szervezetek így vagy besimulnak, vagy elszigetelődnek és pótcselekvésekkel pazarolják az energiát. Értékrend szerint nem csak hogy megosztottak, de tisztázatlanok – tehát értékrend nélküliek. A gyakorlatban pedig nem hatékonyak, mivel önmagukból adódóan nem tudják felszabadítani a bennük gerjeszthető energiát. Maradnak tehát olyanok, akik sokszor rendszerellenes jelszavakat a zászlójukra tűzve a rendszer egy fogaskerekeként, voltaképpen támogatják azt. Bohócnak, fekete báránynak, időhúzásnak jók ezek a szakkörök. Mindenféle mellékutakat keresve kerülgetik a forró kását, és tévesztik meg, altatják el a kevésbé tapasztalt út-keresőket. Ezáltal manapság nem történt semmi különös, kirívó dolog ami legalább csak fékezte volna a lefelé ható folyamatokat. Az okokat valójában belül kell keresni: az egyes tagok, de még a vezetők sem szokták megütni azt a szintet, amiről papolnak. Hiányzik valami, amiről sosem esik szó: az egyének szellemi felelőssége, amiből az erkölcsi szint is következik. Főleg ha az illető arra vállalkozik, hogy másokat is segítsen, irányítson, csatarendbe állítson. Hol vannak az igazi vezetők, a példaképek? Közöttünk, bennünk elbújva! Harmadsorban pedig, ebből kifolyólag a technikai részletkérdések jönnek, hogy egy bármilyen nagyságú közösség hogyan működik valójában?

Mi tehát a megoldás?

A megoldás bennem van. A te megoldásod pedig benned. Ez az első lépcsőfok: ébernek lenni, önmagunkat sosem megállva tökéletesíteni. Tervezett, programszerű életet élni – aminek a szellem megragadása, és uralma a célja. A személyiséget, az életet, a világot pedig ennek kell alárendelni. A tévedés lehetősége fenn áll, de tévedésben szándékosan megmaradni bűn! A megalkuvás, a kisebbik rossz kiirtandó elve is ide tartozik. Elsőként és leginkább fel kell ismerni a dolgokat mozgató nyílt és titkos erőket önmagunkban, másokban, mindenhol. Keresni azokat, akik hasonló úton járnak – de nem a megerősítés végett (azt önmagunkban kell megtalálni), hanem a tanulás, és a győzelem miatt. Csak az őszinteség és az egyenesség vezethet célra, és legelőször mindig önmagunkkal kell őszintének és egyenesnek lenni. És nem számít, ha előzőleg akár éveken keresztül vezettetted magad valakivel az orrodnál fogva. Aztán megint egy másikkal. Mert végre rájöttél, és megvan minden lehetőséged arra, hogy végre másképp csináld – mert egy valaki van az életben akire valójában rábízhatod magad, és az csak te magad vagy. Ha jót akarsz tenni másoknak, keress olyanokat akik valójában felismerik, és értékelik benned azt, hogy jót teszel. Tudom hogy nehéz, de madarat tolláról. A csalódás maradjon azoké, akik másokra bízták rá magukat, vagy olyanokon akarnak minduntalan segíteni, akik nem érdemlik meg!

A hazugsággal szemben csak az igazság, az élőhalottként tengetett élettel szemben csak a fokozott tudatosság vezethet célra. Mindenkinek önmagában kell ezt a harcot megvívnia. Az élet minden pillanatában készen kell állni rá, és meg kell vívni.

Le lehet győzni a sötétséget? Igen. Minden pillanatban.

Vésztői Gyula

Miért haragudjak rád, ha nem fogadtad el..., aztán amikor jobban átgondolod mentél volna...

Miért haragudjak rád, ha fogadtad el a felajánló segítséget, ez kérlek nem kell megmagyaráznod, egyszerűen valljad be újabb esélyt szalasztottál el, de valahol megérthetlek, viszont nem szívesen íróm ki, amire már rájöhettél magadban, ezt ezek szerint meg kellett újból élned, hogy mi az oka, tippjeim vannak, de ez szerintem most téged sem érdekel, mintahogy a többieket sem. A többieket remélem nem őrzi az irigység szelleme, de hagyjuk ezt a témát. Mint ahogyan azt is hagyjuk, ami elmúlt az már nem jön vissza olyan formában, vagy erősebb, vagy gyengébb leszen. Elszalasztottad, de a többiek ha lett volna rá esélyük, tegyék a szívükre a kezüket, és vallják be, hogy mit tettek volna, ha megadatik számukra amaz lehetőség. S akkor most folytassuk, egy másik érdekességgel, ez is tőletek érkezett, bár ahhoz meg kellene találnotok karácsonyig, viszont arra esélyetek sincsen, mivel még magam sem tudom merre leszek, s szerintem ezt is hagyjuk annyiban. Most akkor jöhet a következő történet, ez valamelyikötök számára megadatik, csak észre kellene vennie amikor az eseménysorhoz érkezik. Lelkitársad megérkezik hozzád, ha rájössz arra, hol kell kezdened a történetet. A történetben jelen van egy tér, a tér keleti oldalán egy ismert épület, a nyugati oldalán pedig egy főközlekedési útvonal, távolban pedig az a hely, ahová bizonyosan még azon a napon elmentek a lelkitársaddal. A téren hogy mi történhet meg, az szerintem nem publikus, de ha megtörténik akkor is csak akkor használható fel, ha hasonló esetsorozat másokkal, figyeljetek azokat a helyeket, amit már megígértetek a lelkitársatoknak, én ennyit szeretnék még hozzáfűzni...