Amikor kérlek, hogy figyelj rám, és te tanácsot akarsz adni, akkor nem azt tetted, amire kértelek.
Amikor kérlek, hogy figyelj rám, és te azt mondod nekem, nem kellene így vagy úgy éreznem, akkor az érzelmeimre tapostál.
Amikor kérlek, hogy figyelj rám, és te azt hiszed, hogy neked kell megoldani a problémámat, – akkor is, ha furcsának tűnik – cserbenhagytál.
Figyelj! Csak azt kértem tőled, hogy figyelj! Nem azt, hogy bármit is mondj vagy tégy, hanem csak hogy figyelj. Olcsó a tanács, és pár fillérért megvásárolható újságokban, folyóiratokban. Ezt magamnak is meg tudom tenni. Nem vagyok tehetetlen! Talán elvesztettem a kedvemet, és botladozom, de nem vagyok tehetetlen. Amikor helyettem teszed, amit nekem kellene – sőt szükségem van arra, hogy magam jöjjek rá -, akkor a bizonytalanságomat, félelmeimet erősíted!
De amikor egyszerűen elfogadod, hogy amit érzek, azt tényleg érzem, nem törődve azzal, hogy mennyire irracionális… Amikor már nem kell erőfeszítéseket tennem, hogy te is meglásd, akkor tudok figyelni arra, hogy mi áll az érzéseim mögött.
Amikor ez már tiszta, akkor a tennivaló is nyilvánvaló, és nincs szükségem „jó tanácsra”. Az irracionális érzelmek mind érthetővé válnak, amikor látjuk, mi van mögöttük. Talán az ima is azért sikerül az embernek, mert Isten csendben figyel. Ő nem ad „jó tanácsokat”, s nem mondja, hogyan kell valamit megoldani. Ő figyel, és abban segít, hogy én jöjjek rá a megoldásra.
Szóval, nagyon kérlek, figyelj, és hallgass meg! Ha te is akarsz mondani valamit, várj egy kicsit, és amikor befejeztem, akkor mondjad. Én majd szívesen figyelek rád!

Három erős kérdés ha igennel felelsz,közelebb az egységhez,ezt a sötétségben lévők soha nem érthetik

Bízól az egységben, az életed árán is?

Képes vagy felfogni, csak erősítheted, de ez nem a te érdemed, ezért mindig hálával tartozol?

Lelkitársad csak a javadat akarja, de ha valamit nem mondsz meg neki személyesen, addig érzed a hiányt, a légüresség addig is mehet míg eltávolódtok egymástól, amit csak egyféleképpen lehet orvosolni, visszamenni arra a közös útra, és újból nekiindulni a hegyvölgynek?

Ma megpróbálok beszélni vele,mivel neki volt szánva,remélem felfogja,hogy már ha nem olvassa,akkor

Melissza a kérdésidre a válasz röviden: Nem tudtam beszélni vele, de azért segítek amiben lehetőségem van. Megértetted már amire többen is utaltunk, bár a lelkitársad, míg el nem végzi amivel meg van bízva -ha csak valaki nem helyettesítheti- , addig nem érkezhet haza. Akik már felismerték, azok tudják mi következhet. Így erre neked kell rájönnöd, kisérd figyelemmel a lelkitársad honlapjait, tudni fogod napra pontosan, hogyan kerülhetsz közelebb hozzá. Ezt elmondhatod Rita nevű barátnődnek is, de míg nem fogja fel, addig úgyis mesének fog tünni. Egy szép kellemes mesének, aminek az a legjobb része, amikor már személyesen melletted veled érted a lelkitársad, s bemutat szüleinek, barátainak, hogy veled fogadja csak el az új családot. Addig ki tudja mennyi idő fog letünni, de ha figyelmesen követed amire rávezet a lelkitársad, akkor talán könnyebb lesz, bár ez már akkor csak kettőtökön múlik az egységben. S akkor lehethogy az első napon megértesz mindent, bár szerintem virrasszál vele, imádkozzatok közösen, hogy minél jobban érezni lehessen, azt amit kevesen gondolnak végérvényesen visszavonhatatlanul. Kértél olyan segítséget, amire szerintem csak akkor adom válaszomat, amikor már felesége vagy a lelkitársadnak és azon az úton jártok, ahol már lennetek kellene, ha nem okozták volna azokat a bűncselekményeket.

Melissza, rendben van segítek Rita nevezetű barátnődnek is, akinek csak sejtése van ki a lelkitársa

Melissza miért nem mondtad meg, hogy nem volt elég ha megmossa a lábadat a lelkitársad, ha személyesen is képes vagy felvállalni? Benned van valami ami miatt, míg le nem küzdöd, addig képtelennek érzem, hogy a következő információs csomagot megkapjad. Tudod okozol meglepetéseket, próbálük segíteni, de egyáltalán akarod annnyira, amennyire a lelkitársad szeretvén szerethet. Itt lesz pár pihentető nap, ha késznek érzed magad, felmész szépen a lelkitársad oldalaira, elolvasod végig, ez körülbelül 42 órát vesz igénybe. Virrasztasz, mintha ott lenne melletted a lelkitársad személyesen, addig olvasod, amíg ha a számítógép előtt alszol el, akkor is olvasol. Remélem érted, mit akarok ezzel mondani számodra? A kulcs nálad, a lakat a lelkitársadnál, eddig minden világos!!! Meddig bíród, mennyit bírsz, egyedül rajtad múlik, s ha közben a lelkitársad is elolvassa ezt a bejegyzést, akkor biztos lehetsz benne, ő is megteszi érted veled, 3277 kilométer távolságból is. Ezzel kicsikét elszóltam magam, de tekintheted ajándéknak!!!

Nem mindegy, a világban élsz, vagy a világnak élsz!!!

Melissza rakd össze kérlek, miért kaptad meg azokat a ruhadarabokat, könyveket, amit Brigitta barátnőd többet nem akar látni a közelében, s úgy adta oda neked, hogy tudja közelebb került a lelkitársához, annyira közel, hogy be is mutatta neked. Aztán most már elmondhatom, nem neki szántam a segítségnyújtást, akinek szántam, annak csak annyi dolga lett volna, hogy megbocsátott volna a nagyapjának, oly módon, hogy gyalogszerrel a házuktól elindul a temetőbe, s míg megy addig csak a jóra gondol, amit papájával átélhetett, s így könnyen megbocsátana, majd felkereshetett volna engem, s megmagyarázhattam volna a lépését, s onnan talán megkérhettük volna számára a lelkitársát. Úgye tudod, hogyan kell, s így lesznek az elsőkből utolsók, s az utolsókból elsők. Aztán gondolkodjál el kérlek, addig gondolkodjál el, amíg már nem fogok tudni segíteni már ily módon sem. Szerinted be kell jelentkezni akkor is, amikor a lelkitársad úgyis vár rád? Megijedhetsz attól, hogy bázis, igen ott tevékenykedik Péter, a lelkitársad, s lehethogy jövő héten, már más a bázis, erről többet nem beszélhetek. A másik, amit érzek belőled, erre ennyi a válaszom 170 cm magas nem vagy, majdnem 60 kilogram sem vagy, se nem barna hajú, se nem barna szemű, se nem voltál Maronderában tőlem távol, se nem hangoltak ellenem több repülőtéren, se nem írtál hozzám őszinte megható szívből jövő verseket, s lehetne tovább folytatni, de megkérlek szépen, álljál oda a lelkitársad elé személyesen, s megérted miért nem tehetsz magad ellen, mert vele a lelkitársad ellen teszel. Még valami szerintem már leírtam már régebben a tűsarkú cipellő nagyon sok mindent elmond rólad, s ezt jó ha tudod a világban élsz, de ha lelkitársadat elfogadod már nem élhetsz a világnak, mégha sokan le akarnak húzni, akkor is ha egymást egységben erősítve elfogadjátok senki, de senki nem teheti veletek azt, ami miatt még most is inkább vádolód a másikat, pedig sejtheted legalább kettőn áll a vásár. Remélem ezt megszívlelve elindulsz valamilyen úton a lelkitársad felé. Sok sikert az egységben!

Vádaskodásnak helye nincsen, csak megbocsátásnak és elfogadásnak, amivel építhetitek egymást...

Egyikötök fehér polót, a másikotok akkora lepedőt látott virtuálisan a lelkitársatok honlapján, s kicsit megijedtetek, mert kézzel fogható az, amit sejtettetek. Leírhatnám a jelentését, de nektek kell rájönni, bár jófelé tapogatóztok. Ha megengeditek egy lépés helyett több lépést teszek. Most akkor következhet egy történet, mely bármelyikötökkel megeshet, ha a lelkitársatok felé vennétek az irányt. Azért íróm le számotokra, mert 303 kilométerről, annak minimális az esélye, hogy úgy elérjetek személyesen, bár az sem rajtunk múlik. Annyit megjegyezhetek nektek: Ha megkapjátok személyesen, akkor sincsen jogotok a lelkitársatok szintjét lefelé elmozdítani, mivel nem rajta múlott, s ezt ők is nagyon jól tudják, ezért valószínűleg sokszor adnak hálát, engesztelvén imádkoznak -gondolom vannak közös imáitok, az segít közelebb jönni a lelkitársatokhoz, ha megadatik annak a felismerése-. S akkor a történet, ez mint mondtam bármelyikünkkel megtörténhet, a lényege egy fekete szalag, amit a táskátokban kellene hordanotok. El is mondom miért, ha a hajadba teszed megkötve, könnyebben oda tudsz állani a lelkitársad mellé, ha ő valamelyik barátjának, ismerősének, rokonának a temetésén megfordul, s megadatik a mennyeiektől -általában a Szentlélek által- , hogy tudjátok hol van a lelkitársatok, s elérni fogjátok, ha készek vagytok rá. Ha pedig a kezetekre kötitek, az azt jelenti, valami örömteli eseményen megtaláljátok, de mivel késletettek benneteket, ezért azt jelzitek vele, hogy most már mondhatnak bármit a lelkitársatokról, akkor sem fogadjátok el azt a valótlan információt, amivel benneteket szét akarnak választani, amikor se nekik, se nektek nincsen jogotok ahhoz, ha megadatik számotokra. Még valami, lehethogy tudjátok, lehethogy még nem fogtátok fel, ha csajoknak tekintitek magatokat, semmi értelme az egésznek, mert akkor kalandot kerestek; hölgyként tudnotok kell miért a fehér poló, vagy az olyan lepedő ami szinte teljesen beborít; feleséganyaként tisztában kell lennetek, bármit gondoltatok vagy tettetek a mennyeiek útmutatásai ellen, míg készek nem vagytok, addig úgysem ölelhetitek magatokhoz az apaférjet, a lelkitársatokat, hacsak nem indultok el feléje. Történetre szinte már idő sem mutatkozik, de azért elkezdem... A hölgy elindulván megsejtve tudván keresi fel a lelkitársát. A lelkitársát tudja, hogy szomorú eseményen találja meg, tisztában van vele, ha most beállít, mindazokat, akik előtt a lelkitársát felvállalja meg kell ölelnie, s a lelkitársának erre csak annyit kell tennie: Igen. ő az új családom, vele mellette érte, nekem más nem kell! Ezek után a férfi átölelje a hölgyet, majd pedig leül, s a térdére engedi ülni -lényeges, hogy melyik térdére, de ha odáig eljuttok, akkor tudni fogjátok, így nem mehetek bele- , majd szorosan átöleli, hogy csak a szívhangra tudjanak figyelni -megjegyzés ekkor kell mindkettőjüknek észnél lennie, mivel valahol biztosan ott az áspis, aki irigyli a boldogságukat-. Majd el kell indulniuk az eseményre, gyalogosan, mivel újabb áspisok és hasonlók kerülhetnek felszínre. Akkor amikor odaérnek a szomorú eseményre, amely akár örömmé is változhat, ehhez mindent nekik meg kell tenniük imádkozni együtt, a férfi bal karjába karolván a hölgy. Ha jól csinálják, tudják, nem őrajtuk múlik, tisztában vannak vele, hogy ezért hálát kell adniuk. Hálát kell adniuk azért is, ha egyre többeknek adatik meg az imádságos lelkület, mely által a szomorúság örömmé változhat, ha például az égbolton ködösből hirtelen kisüt a nap -aki tudja jelentését, az kérem nem írja meg hozzászólásban sem- . Amikor megtörténik az esemény, s ennyi személy előtt vállalták már fel egymást, tudniuk kell, amit már sejtetek, és megértitek miért kaptátok azokat az akadályokat, amiket nem vettetek komolyan. A történet többi részét pedig kívánom, hogy éljétek meg akár magát a történetet is. Még valami, elkezdtétek, nem tudom, mikor lesztek képesek a lelkitársatok elé személyesen állni, de valamit nem árt ha tudtok Melissza a lelkitársad, Péter okkal mondta néked, hogy nem akar látni túsarkú lábbeliben, kérdezzél rá orthopédus szakorvostól, hogy mekkora kár keletkezik a lábidegeidben, lábereidben, stb. , mivel lelkitársadnak akkor kutatásait, s ezzel lényegében a lelkitársadat utasítód el.

Családom, bemutatom új családomat, akivel mellette érte vele.amíg létezhetek...

Ahhoz, hogy eddig eljuthassatok Melissza és Brigitta, addig még sok víz folyik le a Dunán, szerintem, de cáfoljatok rá, ha képesek vagytok odaállni a lelkitársatok mellé személyesen is. Cáfoljatok rá, hogy Péter és Tibor nem teszi azt, amit a lelkitársnak tennie kellene. Kicsit durva lesz, mivel szerintem számotokra, hogy kimozduljatok onnan ahová elűztek benneteket, ahhoz bizonyára segítségül szolgál eme gondolat-megosztás. Vádoljátok egymást olyannal, amit a lelkitársak nem tesznek meg, csak azok akik ártani akarnak, azok az egyének, szervezetek hitetik el veletek. Mégis ki van jobbotokon? Mégis miért nem szóltok hozzá? S lehetne tovább sorolni, de míg nem vagytok képesek felfogni, kik állnak a háttérben addig értelmét sem látom, hogy személyesen, egységben lehessetek, bár ezt szerencsére nem én döntöm el. A döntés a kezetekben van, s nem azzal kellene foglalkozni, amivel jelenleg foglalkoztok, Igen őszintének kell lennetek beszédetekben, cselekedeteitekben, mindig a szívhangra kellene figyelnetek, de ha még annyit sem tesztek meg, hogy személyesen megfogjátok egymás kezét, akkor ne várjátok, hogy azok a háttérerők leszállnának rólatok. Leszállni csak egyetlen módon lehetséges, s ezt már tudjátok, csak éppen a másikra várjátok, hogy majd ő, majd másképpen fog történni. Tudjátok aminek meg kell történnie, az előbb vagy utóbb megtörténik, s bánjátok, hogy nem előbb történt meg. Úgy akartok, hogy a legkevesebb szenvedő súrlódás legyen, úgy nem lehet, mivel addig, mint ahogyan a címben is írtam el kell érni addig a pontig. A ponthoz, csak egy út vezet, ha rájöttök akkor megértitek először vizsgáljuk meg alaposan magunkat, aztán a környezetünket, majd újból magunkat a környezeti ráhatásokkal egységben. Ha valakit akartok azt szerezzétek meg, főleg ha már hozzátok tartozik már jóval előtte, mint gondolnátok! - ezt nem mondotta senki néktek. Nem akadályokat kell gördítenek az egységetekre, hanem próbáljátok megkérni azt a segítséget amivel egyre erősebbek lehettek az egységben. Mondhatok példát, de inkább magatokban jó alaposan gondoljátok elemezvén által, s ha képesek vagytok valamilyen szinten továbblépni, a lelkitársatok felé addig is jó lenne, ha valamit írnátok. Elég egyetlen szó is, de azt tudnotok kell, a leveleteket átírják a háttérerők, ezért bombázni kell, hátha célba ér.