„Míg visszatekintve nagyanyáink arról mesélnek, hogy a családjuk milyen
hatalmas volt, a szülők és a nagyszülők mellett együtt éltek még a dédivel is,
ez mára már szinte hihetetlennek hangzik. Teljesen átalakultak a
családmodellek. A szűk családi kör terjedt el leginkább, ahol csupán a szülők
és a gyerekek élnek egy háztartásban.
A hagyományos, nagycsaládos modell eltűnőben van. Találunk még ugyan olyan
háztartásokat, ahol a nagyszülők együtt élnek a családdal, segítenek a gyerekek
nevelésében, vagy azért laknak velük, mert nincs hova menniük” – írja T.T.
tanulmányában. Majd eképpen folytatja: „A legtöbb esetben viszont a nukleáris
család modellje található meg, amiben az anya, az apa és a gyerek vagy gyerekek
élnek együtt. Emellett egyre gyakoribb, hogy egy szülő neveli a gyermeket, ez
az úgynevezett csonkacsalád modell, ahol a másik szülő valamilyen oknál fogva
már nem része a családnak. Legyen bármelyik modell, az kétségtelen, hogy minden
egyes változat eltérően befolyásolja a gyerek személyiségének fejlődését. A
férfi és a női szerep egyaránt fontos a gyerek életében és fejlődésében,
viszont mára néha már azt sem lehet pontosan eldönteni, ki viseli a nadrágot,
és kinek a kezében van a fakanál. A gyerek fejlődésének legfontosabb közegében,
a családban szükség van mind a két félre, hogy a gyerek a megfelelő férfi és
női modelleket tudja követni. Általában nem okoz gondot, ha családon kívül vagy
csonka családban nő fel a gyerek, de előfordulhat, hogy személyisége valamilyen
módon torzul, ha nem tudja a család biztosítani a férfi vagy a megfelelő női
modell pótlását”. Többféle családmodell
van ma jelen, átfedésekkel is sokszor találkozhatunk. Íme pár alapmodell,
melyek a legjobban elterjedtek:
Apaközpontú modell
Itt a klasszikus, „apa hordja a nadrágot” elv érvényesül. Az anya megtesz
mindent, amit férje kér esetleg követel, hisz a ház urának a szava szent és
sérthetetlen. Az idejét a TV előtt töltő apa csak ritkán foglalkozik a gyerek
problémáival, az anya látja el annak minden igényét.
Anyakirálynő
Itt az anya veszi át a főszerepet, irányítja az egész család életét. Nélküle
az élet rövid idő alatt megállna, leleményességére minden téren szükség van. Az
apa ráhagyóan enged neki mindent, és feltétel nélkül elfogadja a tanácsait. A
gyerek pedig tőle vár megoldást minden egyes problémájára.
Veszekedők
A szülők szinte krónikus egyetértéshiányban szenvednek, és úgy próbálják
saját akaratukat érvényesíteni, hogy túlüvöltik a másikat. Nem figyelnek
egymásra, és a kommunikáció nem működik megfelelőképpen közöttük. A gyerek sem
tudja, kinek a pártjára álljon, ezért személyisége megsínyli a veszekedő szülők
érzéketlenségét.
Toporgó modell
Itt a két fél teljesen egyenlőnek tekinti magát, de egyikük sem eléggé
határozott, hogy elképzeléseit véghez is vigye. Mindig várnak egymásra, és
ezalatt mondhatni, elmegy a vonat előttük, nem sikerül megoldani a
problémájukat. A gyermek ilyenkor a határozatlanságot tanulja meg, emiatt a
valós élethelyzeteknek is nehezen tud majd megfelelni.
Csonkacsalád
Az egyik szülő elhagyja családját, vagy valamiféle tragédia miatt nem tud
velük élni. Ebben az esetben egy főnek kell két szerepet eljátszania, így az
anya megszűnik csupán anyának lenni, illetve az apának is át kell vennie az
anya szerepeit. Lényeg, hogy a gyermek lásson férfi és női példát akkor is, ha
már nem része az egyik szülő a családnak. Legyen ez egy keresztapa vagy egy
nagyon jó barát, lényeg, hogy legyen kitől elsajátítani azokat a
tulajdonságokat, amelyek biztosítják a megfelelő személyiségfejlődését.
Egyetlen kedvenc
Általában ahol egy gyermek van, ott a szülők neki áldoznak fel mindent. Ő
kerül a középpontba, minden érte van, emiatt kerül veszélybe a
személyiségfejlődés helyes útja. Lehet túlzott elkényeztetés, vagy túl sok
elvárás az ok, a személyisége a helyestől más irányba fog alakulni.
Anyósvezető
Itt mindig az anyós mondja ki az utolsó szót. Mindenbe beleszólása van, ő
mozgatja a szálakat a családban. Általában ő segít autót vagy lakást venni a
párnak, így azt hiszi, joga van beleszólnia mindenbe. Szerinte nem a kettő,
hanem a három a legmegfelelőbb szám egy párkapcsolatban. Arra viszont nem
gondol, hogy a két fél közötti harmónia ezáltal könnyedén felborulhat.
Dr. Madarasi Pál összeállítása