Minden alapos kiválasztásért lassú táncot kérnél, hogyan bízhatok meg benned?

Ha mindenképpen ezt akarod, s azt akarod, hogy csak leigazoljam, akkor semmi akadálya, viszont nem árt tudni még valamit a kutatásaim bizonyítják amit most számodra is mondok. Röviden leíróm, ha tényleg tudod, ki a lelkitársad, de közben máshoz kényszerítenek vagy másnak adod, akkor ne csodálkozzál, hogy az elsőszülött magzat halott, s szerintem ezt egyikötök sem merné bevállalni, mivel ez soha nem volt játékszer. S hogy továbbmenjek, ismerem minden majdnem lelkitársam hölgy oldalát, így hiába akarnák azon az úton máshoz kapcsolódni abból, az egész sor nem enged, mivel rájuk is hatással lenne. Közülük csak egyik volt képes elfogadni a lelkitársát, a másik keresi csak éppen nem képes odajönni segítségért, inkább támad, hátha abból számára is kisül valami. A harmadik teljes mellszélességgel beállt a jegyesegyetlenem mögé, s ha ez neked még nem elég, a negyedik a legidősebb, aki olyan tudást birtokol, amivel bármikor felismer, akármennyire megváltoztatom az öltözködésemet, erre mondjál bármit. Akkor most lássuk a másik feleket, az úrakat, a negyedik velem képes beszélni, de fogalma sincsen, hogy ott van előtte, a harmadikat még nem tudjuk, ezért a legerősebb támadást eszközöli, ha bármiképpen lemondatnak, kényszerítenek a jegyesegyetlenemtől, tehát itt egy újabb csapda, de hogy ez még ne legyen elég a másodiknak a testvérének a majdnem lelkitársa szintén a közelebbi rokonságomban van. S akkor ezek után, jó alaposan gondoljad át kérlek, ha csak egy lassú tánc minden jó döntésednél, akkor rendben, ha beszélgetés az is rendben, de a halállal nem szeretnék játszani, mivel teremtmények vagyunk, s nincsen jogunk olyanba beleütni ami nem ránk tartozik. S még valami, ami talán égő lesz számodra, azzal, hogy másokat próbálsz bemártani, amit már eddig is tudtam sajnos, azzal nálam nem kapsz piros pontot. Nem tudsz olyat soha felajánlani ami, eltérítene az útról, s ha ezek után is képesnek érzed magadat folytatni, akkor rendben, de kérlek előbb alaposan gondoljad át kérlek, ha játéknak tűnt akkoris itt ez olyan, mint amikor ha valami nem megy, de még azért is erőltessük, mert majd kialakul belőle az, amit szeretnél. Az úton olyan nincsen, hogy szeretnél, az egyes szám első és második személyt felejtsed el, kerüld el, ha egységre törekszel a lelkitársaddal, akkor mindenkor többes szám első személy, ha a segítséget bármelyik egységtagtól fogadod, akár férfi, akár hölgy az illető akkor többes szám második személy, s ha azok akik állandóan el akarnak távolítani, vissza akarnak rántani maguk közé, abba a világias gondolkodásba, azoké a harmadik személy, s akkor képes vagy sok harcot, melyet már mások megvívtak helyetted, magad mögé utasítani. S magadtól is rájöhetsz, miért utasítók vissza annyi esküvői meghívást?

Még véletlenül sem kell széttörnöd a vitrinablakot, ha azután nekem kell összeragasztanom....

Először is, hogy világos legyen számodra Imrének van leánytestvére és leány unokatestvére is. Másodszor, hogy még véletlenül se azt a ruhát válasszad, amiben a jegyesegyetlenemet akarom oltárhoz vezetni, így arra a döntésre jöttem mivel Imrének a közvetlen családja is szeretne segíteni, hogy a következőt tesszük. S most kérlek jól figyeljél, édesanyjának van egy esküvői ruhája, ha megtetszik akkor abban oltár elé állhatsz Imrével, ha nem tetszik meg, akkor a leánytestvére és leányunokatestvérei és egyiknek a férje is elkisér abba a szalonban ahol kiválaszthatod, ha megfelel számodra. Továbbá mint tudod, neked kell kiválasztanod amiben a lelkitársaddal oltár elé állsz. Annyiban nehezítünk, ha megfelel számodra is, neked csak azt a ruhát kell felpróbálnod amelyikben akarsz oltár elé állni, ebben segítségedre lesznek az előbb említettek, illetve Imre édesanyja. Továbbá ott aluhatsz náluk, ahol Imre is szokott hétvégén. Ha ez neked megfelel, akkor értesítsél kérlek a szokott módon, azt nem tudom elkerülni, hogy ne találkozzunk személyesen, de legalább te remélem nem választod ki azt amiben a jegyesegyetlenemet akarom oltárhoz vezetni. Most pedig kérlek döntsél, s mérlegelj, ha elfogadod a két vonalból vigyél, a többt hagyjad otthon, így gondolkodjál ha képes vagy megérteni. Többet nincsen kedvem írni, majd személyesen elmondom, mivel azt sajnos nem kerülhetem ki, még annyit Imre sürget bennünket, tehát bármikor hazaér a családjához, de már az esküvőtök szervezésével már nem akar foglalkozni, így kérlek erre legyél tekintettel. Szerintem mindent elmondtam, rajtad áll mit cselekszel, mivel egyes-egyedül ezt már csak te ronthatod el...

Jarrid Wilson: A házasság titka

"Vallomással tartozom. Randizok valakivel, pedig nős ember vagyok.
Ez a lány csodálatos teremtés. Szép, okos, ötletes, erős és szilárdan hisz istenben. Imádom őt vacsorázni vinni, meg moziba, színházba, és sosem mulasztom el elmondani neki, milyen szép szép. Öt percnél tovább sosem tudok rá haragudni, és a mosolya mindig beragyogja a napomat, akármilyen ramatyul érzem magam. 

Néha váratlanul betoppan a munkahelyemre, pompás ebédet kanyarít, vagy meglep valamivel, amit ő sütött. El sem tudom hinni, milyen szerencsés vagyok, amiért nős férfi létemre randizhatok. Szeretném, ha sokan kipróbálnák, mert ez tényleg megváltoztatja az ember életét.
Ja, bocs! Mondtam már, hogy az illető, akivel randizok, a feleségem? Miért, mit vártatok?

Azért, mert házas vagy, még nem kell lemondanod a randizásról.
Továbbra is randizni akarok a feleségemmel, pedig már rég megvolt az esküvő. Az udvarlásnak nem muszáj véget vetni csak azért, mert már kimondtuk a boldogító igent. Sokszor láttam már, hogy párkapcsolatok megrekednek egy bizonyos szinten, mert a pár tagjai véget vetettek az udvarlási korszaknak. 

A randizás során különleges módon ismerhetsz meg valakit. Miért kellene ezt abbahagyni? Nem is szabad. Az első randikon tapasztalt finom remegésnek a gyomorban nem szabad megszűnnie amiatt, hogy telnek az évek. Mindennap úgy kelj fel, hogy udvarolsz a társadnak, mintha csak az első randik egyikén lennél. Drasztikusan javulni fog a kapcsolatotok.
Ha párkapcsolatról van szó, a folyamatos kommunikáció és a felfedezések öröme a legfontosabb. Senki nem akar együttélni olyan emberrel, aki igazából nem is kíváncsi rá.

Arra szeretnélek biztatni, hogy randizz a pároddal, próbáld minél jobban megismerni, és fogadd el, hogy az udvarlást nem szabad befejezni pusztán azért, mert már elhangzott az a bizonyos igen.

Ruházatotokhoz miért tartozik az, hogy milyen lábbeli illik hozzá, az már hivalkodás...

Figyeljetek kérlek, minél magasabb sarkú, minél vékonyabb talpú cipellőt vesztek fel, nem vagytok tisztában azokkal amilyen betegségeket okoznak. Okoznak az esetek többségében, kinek előbb, kinek később, de nagyon olyan esetről tudok, amelynél nem mutatható ki a cipellők tűhegyének rajzolata az illető csontozatában, de akkor már késő volt, mivel most járhat gyógypapucsban, gyógyszandállban és vehet fel, többszörösen zoknit és harisnyát... ebbe inkább ne folyjunk bele. Inkább próbáljátok fel mindegyik cipellőtöket, amelyikben képesek vagytok négy órán keresztül állni, ott nem okoz elváltozást, de amelyiknél már le kell ülnötök, vagy rosszabb esetben hanyatt kell feknetek, azokat kerüljétek. Azok megtévesztések, azokat azért alkották, hogy minél többen betegek legyenek, tudjátok amit tanultatok a gyógyszerekről, azokat hasznosítani kellene, nemcsak megjegyezni. Semmi értelme a kutatásnak, ha magatok nem használjátok fel, amit mások már hasznosítottak, így tekintsetek a cipellőitekre. Nagyon fontos lenne megjegyezni, minél drágább annál egészségtelenebb, bár lényegében erre is rájöhettetek. Divatosan lehet öltözködni visszafogottan, szemérmesen alázatosan, de nem hivalkodva, mivel onnan nehéz a visszafordulás. Lehet elgondolkodnotok, hogy milyen cipellőt fog rátok adni a lelkitársatok, s ha mint Imre esetében hasonló kutatásokkal rendelkezik, azzal a munkásságát s vele együtt önmagát sem fogadod el. Erre gondoljál kérlek, a szakmátok sajnos nem szakma, mivel megtermelt értéket nem hoztok létre, de erre már rájöttetek szerencsére. Szakmátokat kicsit átalakítva azzal ami a lelkitársatok adott hozzá, már bizonyára megértitek mit fogtok majdan tenni és cselekedni. Itt meg kellene jegyeznem, Lisz Ferenc utcát, de találjátok ki, melyikőtöknek szól. Meg kell említenem a várost is, de nem adok támadási lehetőséget azoknak akik már eddig is elég sok kárt okoztak valamelyikötöknek. Remélem felfogjátok és közelebb kerültök a lelkitársatok felé vezető úton.

Amiről nem szívesen beszélünk, de nap mint nap belekeveredhetünk a kísértésbe...

Sem a férfinak, sem a nőnek nincsen több megengedve, bár ezt sokan nem szeretik hallani, mivel azt tartják, hogy a férfiak azért férfiak, mert azt megtehetik, a nőknek pedig takarni kell ottan. Takarni mindannyiunknak kellene, olyan gazdag a magyar nyelvünk, hogy megadja, mit miért kell takarni, azért, hogy az egység létrejöjjön, és megmaradjon szívünk igaz őszinte érzéséből. Nem ragozom, erről nem nekem kellene írnóm, de mivel közelebb érzitek a lelkitársatokat, ezért megteszem. El kell mondjam, sokáig én is abban a téveszmében voltam, de ez már jó ideje megváltozott, bár elég sok pofont kaptam miatta, mire rájöhettem, miért van az talán így. Hölgyek, ha tényleg feleséganyák akartok lenni, akkor tisztában kell lennetek valamivel. Valami olyannal, ami nélkül a következőt sem értitek meg. Nem értitek meg, mindaddig amíg teljes odaszánással elfordultok a világtól, ahogyan már a lelkitársatok tette, aki a ti apaférjetek, ha felfogtátok létezését. Itt nem az a lényeg, hogy akkor neked kell cselekedned, hanem az, hogy nektek egymást felvállalva, egymást őrizve vigyázva védve, s ha ezt a képességeteket a világi dolgokra fecsérlitek, akkor a világiasan gondolkodtok. Leírhatom, de szerintem már magatok is rájöttetek, a fehérnemű azért fehérnemú, mert annak semmi módon nem szabad kilátszania, mint ahogyan a bölcsőnek sem, remélem értitek. Remélem értitek, a bölcső, az a forrás, ami az utóbbi időben a legtöbb esetben okozza a tévutakat, de errről majd ha megadatik személyesen beszélek, ha számotokra fontos. Még ebben a témában, azért a lelkitársatok mellé kerültök, azzal nem vagytok kivételes helyzetben, erre nagyon alaposan figyelni kell, s erre is idővel rájöttök, remélem. A következő, mint mondtam gazdag a nyelvünk, s magában rejti, csak rá kell jönnötök, mit hordoz magában, hogy minél könnyebben fejlődhessetek az egységetekben. Jó alaposan ilyenkor azt szoktam mondani, vegyétek számításba minden ruhaneműtöket, de most valami miatt inkább azt íróm, fogjatok egy fonalat, rakjátok az álatokhoz és engedjétek le a térdetek alá, majd ha megvan a hossza, ott vágjátok el, ez leszen a támpontotok. Aztán fogjátok mindegyik ruhátokat, mindegyiket a hátsó felénél mérjétek hozzá, hogy már erre ne kelljen időt vesztegetnünk, s melyik megfelel a hossznak az arany szintű, ha ivelt nyakrészen. Ha ezzel megvagytok, a következőt kellene tennetek, amelyek kimaradtak, azok nem azért maradtak le, mert világias, hanem azért mert valószínűleg több részben lehet alkalmazni. Ilyenkor szoktam mondani, hogy a legjobb ha a lelkitársatoktól kapott poló alapján rájöhettek amire ekkor rá kell jönnötök. Most ilyen nincsen, mivel az egyikötök lelkitársa, Imre, teljes felkészítést igényelt, így folytatom. Keressetek egy olyan polót, ami ennek a célnak megfelel, nagyon alaposan, csak azt fogadjátok el, ha az alsó fehérneműt is eltakarja. Ha ezzel megvagytok, akkor kezd kialakulni a második vonalatok, azaz azon ruháitok, amelyet variációja adja meg a következő támpontot. Most már van két sorozat a ruhatáratokban, jöhetnek a második vonalhoz a variációs lehetőségek. Ti döntitek el, egyes egyedül, hogy nőiesen öltözködtök, vagy csak félnőisen, azaz nadrágot is használtok. Valamelyikötök kérte jegyezzem meg, hogyha valamit rosszull csinált, erre annyit kell mondanom, mindannyian hibáztunk ki előbb, ki később, így egyikünk sem fedheti fel a hibáinkat, ha nem képes segítséget nyújtani annak kiküszöbölésében, s maradjunk is ebben. A harmadik vonal abból a ruhatári maradékból alakul ki, ami megmaradt, a legtöbbetek bizonyításképpen ezt már csak otthon a lelkitársi egységben viseli, az a pár kivétel mellett akik ragaszkodnak azok elégetéséhez. Imre a lelkitársad, bizony ragaszkodik, mivel a saját ruhatárában sem türi meg, így nehezebb leszen az egységetekbe visszakerülni személyesen. Mint olvashattad, ő annyira de annyira rám bízott, hogy ha hibázók, akkor maguNK ellen teszek. Akkor jön a következő, amire figyelnetek illene, persze erre csak akkor leszen mód bizonyítani, ha tényleg személyesen megadatik annak a lehetősége. Imre még erről is lemondott az esküvőtök napjáig teljesen rám vagy bízva. El kell mondjam orvosi vizsgálat nem érdekel, mert azt csak a lelkitársamnak kellene megtennie, annak meg kevés az esélye, hogy ha megérkezik, akkor azzal foglalkozik először, hogy másoknak segítsen, így nagyon szépen megkérlek benneteket egy olyan dologra, ami nem tűrhet halasztást, írjátok össze kivel hányadán álltok, gondoljátok el mit okoztatok azon eseményekkel, s ha képesek vagytok őszintén megbánni, akkor a papírt égessétek el amire ráírtátok, s vegyetek elő egy papírt amire a neveteket írjátok fel. Dobjátok bele egy borítékba, és rakjátok olyan helyre ahol jól figyelhetitek. Aztán keressétek elő azokat a képeket amiket már megkaptatok a lelkitársatoktól, rakjátok azt is a boríték mellé, ha ezzel megvagytok akkor megértitek mi a helyzet. A helyzetet akkor fogjátok felfogni, amikor egyre többen irigykedni fognak rátok, de ezzel ne törödjetek, fussatok ha kell, rohanjatok ha üldöznek, de soha ne menjetek a másik irányba, mivel onnan még nehezebb felkerülni. Imre lelkitársad, tiszteletben tartja a jogaidat, viszont ez örületes felelősséggel jár rám nézve is. Nem tudom, hogy hogyan fogjuk ezt lefolytatni, de kérlek olvassad végig azokat a bejegyzéseket amik neked is segíthetnek. Kérlek olvassad végig, tudom, hogy Imrében benne van a harag, de ebben neked kell segítened a közös imáitokkal, másképpen nem lehetséges, hogy könnyebb lehessen az egység felé az utatok. A következő bejegyzést később megkapod, mivel a középiskolás osztálytársammal még több mindent le kell tisztáznunk, hogy egyáltalán személyesen is képes lehessek segíteni neki.

Már másodszor állok neki megírni számodra - számotokra

Először legyél tisztában, a jegyesegyetlenemnek megegyezik a neve, a foglalkozása, a magassága a te lelkitársaddal, ezért szépen megkérlek olvassad el végig, döntsél és ha ezek után is úgy döntesz, hogy segítsek a lelkitársadnak akkor megteszem, mivel tudom milyen, amikor valakit szeretsz, de nem engedik a közeledbe, csakhogy végre ne tudjon ki az álságos gonosz cselekedetik. Nem részletezem, csak röviden íróm, úgyhogy ha megadatik számodra a felfogása érteni fogod. Már volt hasonló helyzetem, s ha arra járók nekik az egy adu, mivel nem tudok megszabadulni 1-2 órán belül. Nem szeretném, de valaki azt súgja, sokat vesztenék vele, ha nem tenném meg, így kérlek benneteket a döntés mindig a kezetekben van, de ha tényleg úgy akarjátok, ahogyan másoknak is tudtam segíteni, akkor kérlek nézzétek el, ha hibák sorozatát követem el. Itt nem arról van szó, hogy nem szeretném, tulajdonképpen nagyon szeretném, de ez nem rólam szól. Egységet akartok, akkor tudjátok, s értitek a leírást, más pedig gondolkozzon el, mit veszített el, miről maradt le...? ! A döntéssel nem akarlak bennetek siettetni, viszont az események egyre gyorsabban következnek. Már többször is úgy érzem, hogy követhetetlenek, ha emberien gondolkodunk. Mindenképpen alaposan csak egy küldetés miatt lehetséges elhalasztani az esküvőtöket, de nem az volt, ezt én jól tudom, sajnos. Mindenképpen neked ott kellett volna lenned, tisztelt vőlegény az eljegyzési vacsorán, egyetlen fontos küldetés van, ami kizárja, de nem ebben tevékenykedtél. Nincsen kedvem leírni miben, de azért elgondolkozhatsz rajta, miért tudtak megvezetni... S a legszebb, magad helyett másokat küldtél, csakhogy megmondják a lelkitársadnak, hogy most sem veszed el kétszer úgye? Mégis mi volt fontosabb, előmeneteled? Mégis mi volt lényegesebb, tudásszomjad? Mégis miért nem tudtál legalább két órát szakítani arra, hogy a lelkitársaddal személyesen és hivatalosan is egységbe kerüljél? Gondolkozzál el kérlek ezeken, s ha ezek után is, azt várod, hogy segítsek a lelkitársadnak akkor tudasd velem, hogy tényleg készségesen elköteleződtél mellette érte vele, óva vigyázva védve eme Földkerekségen...

Középiskolás osztálytársamnak üzenvén...

Figyeljél kérlek, eddig rájöhettél elég sok mindenre, ami megadatott, akkor most, hogy komolyan veszed, most kellene annak lennie, ami elengedhetetlen lenne, de mivel eléggé távol tartozkodunk, így inkább leíróm. Ne újabb gyakorlat, ez valami olyan, aminek komolysága, sokan játéknak tekintik, s ezzel még távolabb sodorják aki mellett akarnak élni. Egyszerű lesz, emlékezzél a középiskolás évekre, ott visszafogott voltál, ide kellene visszaérkezned. Azóta sok minden rakódott rá, azokon nem lehet segíteni, a múltban elkövetett hibáinkat nem lehet orvosolni, így nagyon szépen megkérlek, amikor visszafogott voltál, amikor fény csillogott a szemedben, ide próbáljál meg visszaérni.

Meg tudom azt adni, de mivel mint mondtam a távolság nagy, így vagy vársz türelemmel, ha nem elég a távolból jövő írott segítségnyújtásom. Személyesen is találkoznák veled, de nem akarom tudni, amit már úgyis tudok az események következményeként, de te nem tudnád megállani, mivel ismerlek annyira, így inkább annyit üzennék még; mégha rosszull is esik inkább olvasd végig, mit írtam másoknak, abból meríthetsz, abból tulajdonképpen még rá is jöhetnél olyan segítségekre, amelyek ott vannak előtted, csak észre kellene venned. Figyeld meg a környezetedet, mivel olyan helyen dolgozol, s ha megadatik megtalálod azt a megoldást ami közelebb visz a lelkitársadhoz. Nem akarlak lerázni, azt nem tehetem, ha őszintén az egységre törekedsz, de ha mégis türelemmel megvársz megtalálsz azon nap utáni napon ott ahol az események következtében ott kell lennem, mivel ezt sem tagadhatom meg.