Másnap reggel sajnos nem sikerült közösen ébrednünk, megelőzött a párom. Most már tudom, ez már előbb is megtörténhetett volna. De akkor lássuk, azokat a tényeket, amiket nem hagyhattam figyelmen kivül, azt hallottam, hogy párja van a páromnak, de képtelennek tartottam, hogy a felesége lehetek, akár már most is. Aztán a legszebb, emiatt valószínűleg egyre őszintébbnek kell lennem vele szemben. Képesek voltak azt állítani, hogy saját gyermeke van, s nem kiváncsi rám, hagyjam nyugodtan. Amikor megláttam az igazságot, akkor szintén csak magamat hibáztatom, mégha képes volt a megbeszélt jel felmutatásánál nekem megbocsátani. Úgy érzem még nem vagyok teljesen őszinte vele, mivel még mind a mai napig nem nézte meg az orvosi leleteimet. Nem értem, csak sejtem, én is annyira bízni akarok mellette vele érte, ahogyan a párom. Őszintébbnek kell lennem, s ebben nagyon segít nekem, s nagyon örülni fogok, ha képes leszek annyira őszinte lenni hozzá, mint amennyire őszinte velem a párom, … Valamit még nem értek, bár talán meg kellene kérdeznem tőle, de még nem merem. Másokat pedig nem akarok belekeverni a közös magánéletünkbe. Akar valamit tőlem, s ez a lényeg, s már elég régen megkaphattam volna, de még szerintem sokat kell beszélgetnünk, hogy belefogjunk. Ő kicsit más, félelemmel tölt el, hogy gondolataink egyek, de nagyon örülök boldogan neki, legalább mindenkor tudni fogok róla mindent, amikor oly távoli országban van. Bár azt mondta nekem, ma meglepetéssel készül, de nekem amit tegnap kaptam tőle, azt is nehéznek érzem feldolgozni, mivel még magamat hibáztatom, mégha megbocsátott nekem, akkor is miért képes ennyire őszintén elmondani a gondolatait. S miért képes ennyit tenni értem, amikor lényegében nem is ismert személyes közelségben. Vannak dolgok, amikre talán majd később rájöhetek, de a legjobb az, hogy végre úgy lehetek a …. karjai puha ölelésében, ahogyan már régen az álmomban és a gondolataimban elképzeltem. Minden újabb nap …. Őszintébb akarok lenni, őszintébb akarok lenni… , de ahhoz még sokat kell tanulnom tőle. …. eldöntötte ma reggel már egymást fogjuk felöltöztetni, én kicsit félek tőle, de tudom, hogy segíteni fog nekem. Sok minden van még reggel, ami valószínűleg megtörténik, s nem akarok hibázni benne. Karonfogott reggel s elmentünk a fürdőszobába, kezembe adott egy ollót, majd egy borotvát. Hibáztam, de annyit mondott a párom, … Majd sikerül. Ekkor kerültem sorra én, s mondtam neki, ahogyan gondolod, párom .. csak annyi centimétert vágott le a hajamból amennyivel előbb meg kellett volna történnie, ha jobban odafigyeltem volna reá. Mondtam, sőt erőszakoskodtam, hogy többet is lehetne. Párom gyengéden átölelt, s azt mondta Ahogy akarod, ahogy akarjuk. Aztán közösen beszappanoztuk egymást, de most már nem töltöttünk annyi időt a kádban. Nem akart a párom , … reggelizni, mert valami fontosabbat akart elintézni. Én szépen kértem reggelizzen velem, s ő tényleg az ölébe engedett. Majd felöltöztettük egymást, hát mit ne mondjak, ennél elég alaposan égtem, mivel rámadta, amikor észrevett valamit, dobta félre. S ez addig ment, míg a teljes ruhatáramat szét nem szortírozta. Egyik csomag volt az otthoni, a másik pedig a társasági. Szégyelltem magamat, nem előtte, hanem amikor megláttam azt amire többször felhívta a figyelmemet. Igen, hányszor de hányszor, s akkor sokkal előbb bizonyára a karjaiban pihenhettem volna. Megint magamat emésztettem, de a boldogságunkra figyeltem, s ez adott erőt, hogy én is szétválasszam a ruhatárát. Hát szegénykémnek, nem sok otthoni darab maradt, de ő csak annyit mondott, amit mindenkor érez felém, s többször is sírva fakadtam. A párom, aki hamarosan a férjem lesz hivatalosan, viselni fogom a nevét büszkén, s amit ígértem, azt egyre őszintébben megteszem magunkért. Hát még azt, hogy hová mentünk, az a legfontosabb. Mikor felöltöztünk elmentünk több boltba, furcsa volt nekem ezek után, hogy ennyire képes megbízni bennem. A próbafülkében sok ruhát felpróbáltam, ő pedig amikor észrevett valamit, azt már különtetette. Majd megkért … , hogy válasszak. Telhetetlen voltam úgy érzem, mivel nekem vásárolt, magának pedig csak egy papucsot, de ő tudja. Amikor megérkeztünk vissza hozzám, akkor rájöttem miért csak papucsot vásárolt, s megint szégyelltem magamat, de hát inkább most, mint később. Aztán történt valami, igen rosszul főztem, kihagytam valamit, amit megjegyzett, s én boldog vagyok vele, s nekem más nem kell, úgy érzem feleségeként még boldogabb és őszintébb tudok majdan lenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése